A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
Happ Zsuzsa / 2024-04-16 lokál
Több mint húsz éve, hogy április 16-án a holokauszt magyar áldozataira emlékezünk. Pécs városát és a helyi zsidó hitközséget is súlyosan érintette a kegyetlen történelmi esemény.

Városunkban már a török hódoltság előtt is éltek zsidó vallású emberek és 1843 óta működött zsinagóga. 1944 tavaszán Pécsett feloszlatták a Pécsi Izraelita Hitközséget és diszkrimanatív törvényekre hivatkozva vagyonelkobzások és letartóztatások sorozata kezdődött meg. A felállított Zsidó Tanács kijelölte a pécsi gettó helyét, ahova az év májusában egy hét alatt három és fél ezer embert költöztettek be, akik a mai Ispitalja városrész egy kisebb területén kiszolgáltatottan várták további sorsukat. Néhány héttel később egy volt laktanya területére kellett átköltözniük, ahol más baranyai településről elhurcolt társaikkal szűkösen, rendkívül rossz körülmények között töltötték azokat a napokat, amíg el nem kezdték őket vagonokba terelni. Körülbelül 2800 pécsi zsidó vallású embert és 2300 Pécs környékit deportáltak Auschwitzba. A túlélők 1945 tél végén kezdtek hazatérni, de ez alig több mint kétszáz embernek sikerült. A hitközség Fürdő utcai iskolájának száztíz diákja és tanára közül mindössze egy ikerpár térhetett haza, akiket Mengele ikerkísérletei miatt külön kezeltek.

Botlatókövek

A botlatókövek koncepcióját Günter Demnig német szobrász gondolta ki, megállásra késztetve ezzel a járókelőket. Olyan betonkockára rögzített réztáblák ezek, amiket az elhurcoltak utolsó lakhelye előtt helyeznek el a járdában és a holokauszt során elhunyt személy nevét, születésének és halálának időpontját és helyét vésték rá. Máig több mint százezer botlatókövet helyeztek el Európa különböző országaiban. Pécsett a Fürdő utcában, a Munkácsy Mihály utcában, az Anna utcában, a Papnövelde utcában és a Szent Mór utca felső szakaszán találjuk őket.

Roma holokauszt

Kevésbé ismert tény, hogy a holokauszt a cigányság, a homoszexualitás és egyes vallási közösségek ellen is irányult. A romáknak nem sárga csillagot, hanem lefelé néző barna vagy fekete háromszöget kellett viselniük és rendeletekkel korlátozták őket, többek között a kereskedelemből való kitiltással. A későbbiekben őket is gettókba gyűjtötték és deportálták. Mivel többségüket irataik nélkül hurcolták el és tömegsírokba lőtték, így a magyarországi áldozatok számát nem tudjuk pontosan. Pécsett a Vasváry-Házban 2015 óta állandó Parajmos – Roma holokauszt kiállítás látható, ami sajnos jelenleg technikai okok miatt zárva tart, reményeink szerint nem sokáig.

 

lokál
Portré: Tubák Csaba
 
lokál
Spéci melók 1.: Varga Bálint – etikus hacker
 
lokál
Szeptemberi szarvasbőgés