Eximó Jégrém: Zárás
Eximó Jégrém: Zárás
NANooK / 2021-04-09 lokál
Búcsú az olvasóktól.

Kedd volt. Egy semmilyen nap. Csak éppen bezárt egy kocsma. Persze bezárt már eddig is rengeteg és még ezután is be fog zárni jó pár, de ez most mégis más. Főleg annak, aki zár. Aki bévül maradt. Aki kivárt. Aki hitt, kitartott a végletekig. És aki most mégis kiszáll. Szégyellnivaló árulásnak éli meg az ember, pedig ez egyben elengedés is. Megkönnyebbülés. Higgadt belenyugvás. A Jóisten egy pillanatra félrenéz, és manapság még csak le se hajol egy ilyen piszlicsáré semmiségért, mint egy kocsmabezárás.

Előd a pult mögött állt. Próbálta egybetartani magát, miközben gondolatai szanaszét cikáztak az apró térben. Hívhatnánk lelki standolásnak is, de inkább csak egy tétova számadás. Nem szólt hozzá nagy ívű szimfonikus zene, nem járt hozzá egy legendás, utolsó körsvenk. Korhű statiszták. Gáláns különköszönetek a stáblistán.

Szóval, Előd csak állt. Még egyszer végigsimított tekintetével a birodalmán.

A WC melletti széken szinte látni vélte Arabellát, aki az állandó macskajaj ellen, fején felmosóronggyal egy lavór Flóraszept fölött inhalált. Aztán az ablak melletti sarokban megint ott ült az öreg Tivadar bá, aki szokás szerint Züfecke által kikotort rozsdás kulcsokat rendszerezett egy fadobozban. Mindegyikhez külön lakást, élethelyzetet, sorsot hallucinált. Vasárnaponként pedig kipakolta őket. Ilyenkor ugyanis összegyűlt az egész lakóbizottság.

És hát persze ott volt Sanyika is. A hely szelleme. Maga a két lábon járó önmegvalósítás. A főnök elmosolyodott és arra gondolt, hogy még jó, hogy idejében megpattant innen a srác. Mit kezdett volna egy olyan országban, ahol lassan mindenki bolti eladó, biztonsági őr vagy Wolt-futár?!

Ilyesmik villantak át gyors egymásutánban Előd agyán. Aztán kitöltötte magának a maradékot, megfordította az ajtón a táblát és némán hazasétált.

Nem történt tehát aznap se semmi. Csupán egy kocsma bezárt. A 2021.-ik év márciusának idusán. A harmadik hullám csúcsán. Valahol a Kolozsvár és a Nagyvárad utca sarkán. Maradt utána egy zöldséges meg egy Magyar Bolt. Azok este hétig ma is nyitva vannak tán. És maradt még rengeteg elvarratlan szál, de mindegy is. Mindenki levonhatja a megfelelő konzekvenciát.

Ja, és hogy mi lett Előddel? Diszpécser lett három házzal odébb, a Pizza Monkey-nál. Ugyanaz a környék, csak nagyobb a vendégkör. Tisztes megélhetés, felelős állás. Nem is hiányzik neki semmi igazán. Csak ritkán. A társaság.

Legyen ez a végszó. Az utolsó tanulság. Hogy az vagy, akikkel körülveszed magad. Vagy valami ilyesmi. De most már tényleg elég lesz! Későre jár. Vonuljunk szépen matracra! Hisz holnap is nap van.

Már az önérzet is aluszik. Aludj el szépen, kis Hazám!

súgó
Libri irodalmi díjak 2017
 
lokál
Új ígéretek
 
ételital
Filter, Krédli, Rokusch – Tervek az idei évre