Portré: Lénárt Sándor
Portré: Lénárt Sándor
Happ Zsuzsa / 2020-09-28 lokál
Sándor a nEBuló-kutyajó iskola egyik alapítója és osztályfőnöke.

Lénárt Sándor a kutyák és gazdáik közötti összhangot és a kutyák megfelelő szocializációját segíti munkájával. Azt vallja, hogy kutyásnak lenni nemcsak öröm, de feladat is, a kutya pedig akkor érzi jól magát, ha a nagybetűs GAZDA biztonsággal irányítja őt.

Sándor mindig szerette a kutyusokat, mégis a harmincas éveiben lett csak saját kutyája. Első iskolájukat a Tükör-módszer tanfolyamának elvégzése után indították társaival 2011-ben. Alapító társával, Keller Petrával és lelkes oktatócsapatukkal két éve működtetik a nEBuló-kutyajót, ami olyan népszerű, hogy már nem is hirdetik magukat, a gazdik egymásnak ajánlják őket. Sándor kutyája, Cserke egy tízéves airedale terrier, aki nem csak a kutyaiskolában dolgozik együtt vele, hanem szinte mindig mellette van. „Erdőtervezéssel foglalkozom. A munkaidőm felét az erdőben töltöm, a másikat az irodában. Cserke gyakran tart velem a terepi napokon és szerencsére az irodába is bejárhat, kvázi munkatársam is.”

A Tükör-módszert azért szeretik, mert a korábbi módszerekhez képest nagyobb hangsúlyt kap, hogy a kutya legyen jól szocializált, a gazda-kutya páros pedig meg tudjon felelni a társadalmi elvárásoknak is. „A kutyának nem természetes közege a városi környezet, ezért a mi dolgunk és felelősségünk segíteni a beilleszkedését, irányítani ebben a – számára – furcsa, néha ijesztő közegben. Ez a cél végigkíséri a tanfolyamokat. A suli nagyon fontos része az ovi és a kölyöktanfolyam. A kölyökoktatást már három-négy hónapos kutyával el lehet kezdeni, abban a korban a kutyák szívják magukba a tudást, nagyon könnyen taníthatók. Az oviban és a tanfolyamon akár 10-15 kutya között szocializálódik a többiekhez a kölyök, megtanul kommunikálni emberrel, más kutyával, félőssel, bátorral, keménnyel. Szoktatjuk különböző ingerekhez, szituációkhoz – ezek azok a dolgok, amiket később már nehéz pótolni.”

Sándor hangsúlyozza, hogy kutyát tartani komoly felelősség. „Nagyon fontos, hogy értessük meg a leendő gazdákkal, hogy kutyát vállalni nem kis feladat, sem anyagilag, sem időben, sem hozzáállásban. Ismerni kell az adott fajta, egyed igényeit, lehetőséget kell biztosítanunk fizikai, szellemi energiáik levezetésére. Egy kutyával foglalkozni kell, menni vele télen-nyáron, jó időben, rossz időben. Érteni kell a kutyák nyelvét és bizonyos helyzetekben akár tudnunk kell „kutyául” kommunikálni velük. Ehhez nyújthat nagy segítséget egy jó kutyaiskola. A jó kutyaiskolák valójában mind gazdiiskolák: a gazdát kell alkalmassá tenni arra, hogy tudja irányítani a kutyát. Ha nincsenek egyértelmű szabályok, akkor a kutya összezavarodik. A következetesség pedig ebben is alapvető: úgy alakítunk ki szabályokat a kutya életében, hogy először megértse, mit várunk el tőle. Amikor már érti, akkor lehet azt mondani a nem kívánt viselkedésére, hogy az nem jó. Az elsődleges eszköz mindig a helyes viselkedés jutalmazása, nem pedig a büntetés.”

Lénárt Sándor azt tartja a legnagyobb sikernek, amikor egy problémás kutya viselkedése a gazdi hathatós segítségével megváltozik. „Amikor például félénk, „remegő” kutyákat tudunk kinyitni más kutyák, más emberek felé, az nagyon szép eredmény. A domináns kutyák sokszor könnyebb esetek, de ott is a gazdát kell megtanítani, hogy a kutya miért csinálja azt, amit, és mivel tudja ő a saját ellenőrzése alá vonni a viselkedését. Nagyon jólesik látni azt is, amikor a gazdáinkból a tanfolyamok végére egy baráti közösség alakul, a tanfolyamokon túl is gyakran összejövünk, kutyás túrákat szervezünk, de a kutyázáson túli dolgokat is szívesen csinálunk együtt.”

A kutyaoktató szerint kutyát kizárólag tenyésztőktől – nem szaporítóktól! – vagy menhelyről válasszunk. Az utóbbi esetben, a döntés előtt néhány alkalommal találkozzunk, töltsünk időt vele. „Először saját magunkat, a lehetőségeinket, a körülményeinket mérjük fel és olyan kutyát válasszunk, aki abban a környezetben, életritmusban, a mi habitusunkhoz megfelelő. A nagyon nagy habitusbeli eltérések általában nem vezetnek jóra. Természetesen számít az is, hogy lakásban vagy kertes házban élünk, de néhány fajtától eltekintve a lakás egyáltalán nem kínlódás a kutyának. Ha eleget sétáltatjuk, programozunk vele, akkor a kutya otthon eszik és alszik, arra pedig tökéletesen megfelel neki a lakás. Ne feledjük, a fáradt kutya a jó kutya!”

zene
„Ilyenek voltunk”
 
zene
Szuperekszkluzív tudósítás a Szigetes Halott Pénz koncertről!
 
súgó
UKI? DRUKI? ZINEFESZT?