Egészen meglepő, de Péter fiatal kora óta aktívan érdeklődik a politika iránt. „Mindig is megvolt bennem a politika iránti érdeklődés. Kiskoromtól jelen van az életemben a politika, otthon folyamatosan ment a tévében a parlamenti közvetítés, és a családban is fontos téma volt a közélet. A történelemben is inkább a politikai rész érdekelt, nem a gazdasági- vagy a társadalmi folyamatok. Szóval, a politika mindig is az érdeklődésem középpontjában volt.”
Nem meglepő tehát, hogy felsőfokú tanulmányait is e témakörben végezte. Jelenleg a PTE oktatójaként dolgozik, ezért adta magát a kérdés, hogy szerinte mennyire érdekli ma a fiatalokat a politika? „Hozzánk nyilván olyan hallgatók jönnek, akiket érdekel a politika. Azonban azt látom, hogy van egy felhajtóereje annak, hogy a fiatalok egyre inkább figyelnek a politikára, aminek szerintem az az oka, hogy végre izgalmas a politika Magyarországon, végre történik valami, amibe be lehet kapcsolódni. Nem az van, mint az elmúlt 16 évben, hogy van a Fidesz, és rajta kívül nincs semmi más – egy ilyen monolit tömbbe, ami az elmúlt másfél évtizedben létezett, rendkívül nehéz bevonni a fiatalokat. A mai generáció már teljes egészében a Fidesz alatt szocializálódott, ők nem emlékeznek a 2010 előtti politikai világra. Érdekes, hogy nekik órán el kell magyaráznom, hogy miért fontos az, hogy a köztársasági elnök visszadobhat törvényeket – ez ugyanis nincs benne a politikai gondolkodásukban. A fiatalok tehát a politikához is máshogy nyúlnak már – sokkal aktívabbak, sokkal inkább mernek akár pártpolitikai szinten is aktivizálódni.”
A politikai megosztottság tapintható az országban. Van ebből kiút? – kérdeztük a szakembert. „Kiút mindig van, de erre a megosztottságra a politikának kell válaszokat adnia. Előbb-utóbb el kell kezdeni betemetni az árkokat, közelíteni a társadalmi oldalakat egymáshoz. De a globális trendek sajnos nem ebbe az irányba mennek, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a polarizáció inkább felerősödik, mintsem a nyugalmi állapot felé tartana. Ez ellen szándékosan kéne tennie politikusoknak, megmondóembereknek, hogy ezek az árkok szűküljenek. Sajnos erre ma nem nagyon látok affinitást.”
Kíváncsiak voltunk arra, hogy Péter hogyan kezeli a politikai megosztottságot a saját környezetében, illetve tanácsot kértünk arra vonatkozóan is, hogy mit csináljon az, akinek a családját szétzilálja a megosztottság. „Szerencsére nekem nem nagyon kell kezelnem a környezetemben ezt a problémát, olyan buborékban élek, ahol nincs erre szükségem. Hasonló véleményű emberek vesznek körül, ritkán találkozom ellentétes véleményűekkel. De a türelem, a megértés, a próbáljunk beszélni egymással attitűd nem elcsépelt frázis, ezek lehetnek az utak a családon belüli megosztottság békítésére.”
Az április 12-i parlamenti választások tétjéről határozott véleménye van a politológusnak. „A tét az, hogy le lehet-e váltani választásokon az Orbán-rendszert. Most úgy néz ki, hogy le lehet, de egy hónappal ezelőtt még azt mondtam volna, hogy nem lehet. Most azonban azt látom, hogy az emberek hozzáállása a rendszerhez átalakult, már nem félnek, nem akarnak belesimulni, hanem nyíltan felvállalják a konfliktusokat. Akárhogy is nézzük, ez lesz az első igazi megmérettetése az Orbán-rendszernek.”
Péter a katedrán kívül a nagyobb nyilvánosságban is megjelenik, hiszen a Mecseki Müzli podcast-jának állandó szereplője. „Az önkormányzati választásokkor keresett meg Ervin (Gűth Ervin, a Mecseki Müzli szerkesztője – a szerk.), hogy szeretne csinálni egy beszélgetést, ahol lennének politikusok, és lennék én, mint politológus. Ez olyan jól sikerült, hogy a Mecseki Müzli podcast-jának indulásakor meghívott maga mellé állandó vendégnek, azóta együtt készítjük a műsort.”
A választások éjszakáján a Nappaliban lesz egy eredményváró esemény, ahol meghívott vendégként Péter is ott lesz, de mint mondja, elemezgetni akkor már nem szeretne. „A terv mindössze annyi, hogy az érdeklődőkkel közösen megvárjuk az eredményeket, hiszen a cél az, hogy a választás egy közösségi élmény legyen. A visszajelzésekből egyébként az látszik, hogy az ilyen típusú eseményekre abszolút van igény. Maga a választás is egy közösségi élmény, miért ne lehetne az eredmények várása is az?”
Péter végig határozott volt a beszélgetésünk során, de talán a leghatározottabbnak akkor éreztük, amikor megkérdeztük tőle, hogy politikusként el tudná-e magát képzelni. „Nem. Nagyon rossz politikus lennék. Nem lennék jó a kompromisszumokban.”