PTE Akkor és MOST – Dura Kinga
PTE Akkor és MOST – Dura Kinga
Papp András / 2022-11-22 lokál
Kinga 20 éves, Budapest mellől, Telkiből érkezett Pécsre, kommunikáció- és médiatudomány szakra. Az általános iskolát Telkiben végezte, majd egy nyolcosztályos gimnáziumban érettségizett Budakeszin. Hogy miként vezetett az útja a PTE-re, hogyan érzi magát a városban, milyen jövőbeni tervei vannak és milyen egy mai egyetemista élete – beszélgetésünkből kiderül.

Budapest mellől nem a fővárosba, hanem Pécsre jöttél továbbtanulni. Miért döntöttél így?

Ezen mindenki elcsodálkozik, hogy miért nem Budapesten járok egyetemre. 2015-ben Pécsett volt az Europa Cantat nemzetközi kórusfesztivál, én akkor voltam először huzamosabb ideig Pécsett. Édesanyám kórusával érkeztem, de úgy alakult, hogy egymástól független utakat jártunk be a városban a fesztivál alatt. Öt napon keresztül egyedül fedeztem fel a várost, és annyira megtetszett, hogy akkor már tudtam, hogy ide fogok jönni egyetemre. Azért a kommunikáció- és médiatudomány szakot választottam, mert amikor kisebb voltam, nagyon sokat írogattam, és újságíró szerettem volna lenni. De most már inkább a social media és a pr érdekel.

A PTE-nek milyen volt a megítélése az iskoládban?

Az iskolámban egy szó sem esett a vidéki egyetemekről, ezért a PTE-nek sem volt semmilyen megítélése. Az évfolyamomról egyetlen lány volt, aki a felvételi során a harmadik helyen írta be a pécsi egyetemet.

Milyen Pécsett egyetemistának lenni?

Bennem egy filmbéli kép alakult ki a pécsi egyetemista életről, folyton csak azt hallottam, hogy itt mennyire jó egyetemi élet van. Ebben nem csalódtam. Nagyon él ez a város, járjunk bármerre benne, ami szerintem főleg az egyetemisták és a külföldi hallgatók miatt van.

Kik a leginspirálóbb tanáraid?

Konkrét választ nem tudok erre adni, mert mindegyik tanár hozzátesz valamit a diákhoz, mindegyik tanárom másban és máshogyan jó.

A tanulás mellett dolgozol valamit?

Jelenleg kollégiumban lakom, előtte albérletben laktam, és pontosan a pénzügyek miatt döntöttem úgy, hogy kollégiumba költözöm. Az egyetem mellett dolgozom a Szenes Klubban és a Bölcsész Kar Hallgatói Önkormányzatának. Két éve, amikor Pécsre kerültem, akkor még el lehetett éldegélni az otthonról kapott pénzből, de most már ennyiből nem lehet megélni, az egyetem mellett dolgoznom is kell.

Mik a terveid a jövőben? Milyen elképzelésekkel vágsz neki a nagybetűs életnek?

Tovább szeretném vinni a pr-os vonalat, szeretnék szerezni egy kötetlenebb munkát, amivel sok helyre el tudok utazni, aztán úgy jönni haza, hogy valami maradandót tudjak alkotni abból, amit külföldön megszereztem. Nagyon vonz Japán és a Távol-Kelet, itt mindenképpen szeretnék egy nagyot túrázni, de szeretem Olaszországot, és Angliában is szeretnék élni 1-2 évet.

Mit üzennél az utánad jövő generációnak, a jövő pályaválasztóinak?

Megértem, ha valaki Budapestre szeretne menni vagy Budapestről nem szeretne eljönni, viszont Pécs egy olyan különleges hely, ami tele van kultúrával, élményekkel és hangulattal, olyanokkal, ami sehol máshol nincs. Itt mindenki meg tudja találni magát és a társaságát, úgyhogy csak ajánlani tudom mindenkinek Pécset.

Az egyetemista léthez hozzátartozik a szórakozás. Melyek a kedvenc helyeid?

A Nappalit nagyon szeretem, főleg oda járok. Amikor gólyák voltunk, mindenki a Csinosról áradozott, hogy az a legjobb hely, de nagyon sok nálunk fiatalabb jár oda, ezért onnan elszoktunk. Mostanában sok barátom kezdett el dolgozni a Nappaliban, főleg ezért járok viszonylag sokat oda, meg azért, mert szeretem, hogy ott minőséget kapok. Gyakran járok koncertekre is, amikre szerencsére elég sok lehetőség van Pécsett. Szeretem az élőzenét, az emberekkel is jobban lehet kapcsolódni általa, mint egy buliban. De ha mégis egy kis táncolásról lenne szó, akkor főleg a Szenes Klubba járok, leginkább az egyetemista közösségem miatt. Mint ahogy említettem már, a klubban dolgozom is, napközben ügyelnünk kell, este pedig, amikor rendezvény van, akkor főleg a ruhatárban vagy a jegypénztárban vagyok.

 

film
Tiéd a világ
 
súgó
Pénteken ismét Kutatók Éjszakája Pécsett és Szekszárdon
 
lokál
Tettyei Romok: Lehajtott fejek